Durva fűrészporszerű törmelék jelent meg az ajtónk sarkánál, s Tünde szimatolni kezdett. Nem kellett nagy szakértelem, hamar rájöttünk: egerünk van. Ez talán önmagában nem is volna olyan nagy baj, de macskánk, az viszont nincs, s így az egérfogás reánk marad.
El is indultam egérfogót keresni, s miután a háztartási boltot zárva találtam, vasárnap délután lévén, bementem egy vegyszerboltba, ami valami oknál fogva nyitva volt. Mérget ugyan nem akartam venni, mert még megeszi a gyermek, de gondoltam, hátha tudnak valami olyant adni, ami nem árthat nekünk, s mégis megfogja az egeret. Láttam már valahol olyan légypapír-szerű ragasztót, amire reáragad az egér lába, s nyakon lehet csípni.
Az boltban előadtam a kérésem, ezt szó szerint kell érteni, mert a verbális és nemverbális képességeimet egyaránt megcsillogtattam: egér - mondtam oroszul, s határozott mozdulattal elhúztam az ujjam a torkom előtt keresztirányba. Az asszony azonnal megértette és elővett két egérfogót. Az egyik jó nagy volt, gondolom, inkább patkányokra lehetett dizájnolva, a másik tenyérnyi, éppen egereknek való.
A címkén íjas-nyilas 'green belt' (oroszosan írva) vadász, hadd lássa a vevő, hogy igazi bióeszközzel léphet fel a kártevők ellen. Meg is vettem azonnal. Hazafele azon morfondíroztam, hogy mit is tegyek csalinak a csapdára. Felmerült bennem, hogy egy kis darab maazdámer sajtot megérdemelne az áldozat legalább végpercében, de végül mégiscsak a hagyományos szalonnabőr mellett maradtam.
Itthon bemutatót tartottam a gyermekeknek az egérfogó veszélyeiről. El is tört egy ceruzát a lecsapódó rugó. Matyinak magyaráztam, hogy gondolja el, mi történne, ha az ujja lenne a ceruza helyett. Kamilla már előre sajnálkozott szegény egéren.
Este oda is állítottam a felhúzott csapdát az egérlyuk közelébe, s lefeküdtünk. Reggel, mihelyt felkeltünk, megnéztük a csapdát, de nem történt semmi. Nem fogott egeret, s nem is jelent meg újabb törmelék az egérlyuk szájánál. Gondoltam, hátha jobb belátásra tért az egerünk, s elment máshoz. De nem: ma éjjel megint kitúrt egy halom faforgácsot félig betemetve az egérfogót. Bár az még nem csapódott le, s a csali is érintetlen.
Nem tudom, mit tegyek. Egyelőre várok. Talán lehet, mégis jobb volna egy macskát keríteni? Végül is az 100%-os zöld megoldás lenne.
El is indultam egérfogót keresni, s miután a háztartási boltot zárva találtam, vasárnap délután lévén, bementem egy vegyszerboltba, ami valami oknál fogva nyitva volt. Mérget ugyan nem akartam venni, mert még megeszi a gyermek, de gondoltam, hátha tudnak valami olyant adni, ami nem árthat nekünk, s mégis megfogja az egeret. Láttam már valahol olyan légypapír-szerű ragasztót, amire reáragad az egér lába, s nyakon lehet csípni.
Az boltban előadtam a kérésem, ezt szó szerint kell érteni, mert a verbális és nemverbális képességeimet egyaránt megcsillogtattam: egér - mondtam oroszul, s határozott mozdulattal elhúztam az ujjam a torkom előtt keresztirányba. Az asszony azonnal megértette és elővett két egérfogót. Az egyik jó nagy volt, gondolom, inkább patkányokra lehetett dizájnolva, a másik tenyérnyi, éppen egereknek való.

Itthon bemutatót tartottam a gyermekeknek az egérfogó veszélyeiről. El is tört egy ceruzát a lecsapódó rugó. Matyinak magyaráztam, hogy gondolja el, mi történne, ha az ujja lenne a ceruza helyett. Kamilla már előre sajnálkozott szegény egéren.
Este oda is állítottam a felhúzott csapdát az egérlyuk közelébe, s lefeküdtünk. Reggel, mihelyt felkeltünk, megnéztük a csapdát, de nem történt semmi. Nem fogott egeret, s nem is jelent meg újabb törmelék az egérlyuk szájánál. Gondoltam, hátha jobb belátásra tért az egerünk, s elment máshoz. De nem: ma éjjel megint kitúrt egy halom faforgácsot félig betemetve az egérfogót. Bár az még nem csapódott le, s a csali is érintetlen.
Nem tudom, mit tegyek. Egyelőre várok. Talán lehet, mégis jobb volna egy macskát keríteni? Végül is az 100%-os zöld megoldás lenne.
Utolsó kommentek