Május óta elhallgattam a blogon, pedig lett volna mit mesélnem. Lehet éppen azért nem jutott időm írni, mert túl sok minden történt, s nem volt erőm feldolgozni. Most, ha hirtelen megpróbálnám összefoglalni, mi is volt az elmúlt félévben 2007 utolsó óráit kitöltené az emlékezés, s egyébb tennivalók is várnak. A fagyasztóban lapul egy üveg rostocki Doppel-Kümmel - a köményes pálinka német változata -, s hűl a Rotkäppschen ("Piroska", egy helyi pezsgőfajta), de amíg  a család  szunyókál, mégiscsak megírom ez év utolsó bejegyzését.

A számmágiában nem hiszek, s tudom, hogy az időszámítás egyfajta játék a számokkal, de nem akarok kimaradni ebből a játékból. Talán ezért is érzek késztetést, hogy évvégi beszámolót írjak. De most csak egy vázlatra futja, azt hiszem.

Hát ezek történtek: 2007 júniusát még Oroszországban töltöttem. Július első hetében Halléba utazott a család. Itt megvédtem németországi doktori dolgozatom, utána Romániába mentem a gyerekekkel, s otthon voltam, amíg Tünde az oroszországi terepmunkáját befejezte (09.30.). Kicsit még tovább is. November elején a kolozsvári Kisebbségkutató Intézet (ISPMN) munkatársa lettem, s abban a hónapban töltöttem a 35-öt. Más is volt, de most ezekre emlékezni esik legjobban.

Egy vidám képpel kivánok boldog új esztendőt!







































Tündével a doktori vizsgák után (Halle, 2007.07.05)