A bazár és az állam logikája ellentétes. Erre a következtetésre jutott az orosz kormány is, amikor úgy döntött, hogy kitiltja a nem orosz (állampolgárságú) árusokat az ország nyitott piacairól. A szabályozás első fázisa január közepén lépett életbe. Ekkortól 40%-ra korlátozták az idegen árusok arányát a zöldség- és árupiacokon. Kevesebb mint egy hónap múlva, április 1.-től jön a teljes szigor. És ez nem áprilisi tréfa akar lenni.
Tavaly ősztől napirenden van már a probléma, először a Moscow Times-ban (okt 20.) olvastam, hogy a főpolgármester azt tervezi, hogy az asztalok felét fenntartja a nyílttéri piacokon áruló helyi termelőknek. Ezzel azt kívánta elérni, hogy kiszorítsa a viszonteladókat, akik a moszkvai piacokon leggyakrabban nem oroszok. Állítólag miattuk van a nagy drágaság. Igaz is, minden jóval drágább Moszkvában, mint máshol.
Mindez az idegen árusok miatt volna? Ahhoz, hogy ez kiderüljön, kellene egy kis tranzakcióár-elemzés (transaction cost analysis). Mikor éri meg a termelőknek, hogy a szállítás, raktározás és az eladás költségeit vállalják, utánajárjanak az engedélyeknek és ne közvetítőknek adják el a zöldséget.
Viszonteladók nemcsak Moszkvában vannak. A szabályozás is szövetségi szintű. Leginkább a függetlenedett volt-szovjet tagállamokból jött polgárokat érinti.
Az utcánk végén egy vasrácsos ketrecben két kaukázusi férfi egész őszön dinnyét árult, amíg le nem hűlt az idő. Akkor káposztával töltötték fel a ketrecet, amíg meg nem jött a fagy. Az utolsó jeges fejeket a hó közül kaparták ki a vevőknek. A központi piacon meg a városszéli bazárban most is gyakran találkozhat az ember üzbégekkel (az illusztrációt egy tőlük vett tálacskáról fényképeztem). De kapható náluk bármi, amire szükség lehet, nemcsak ilyen etno-cuccok, bár ezeket is használati eszköznek árulják.
Az ország más részein ukrajnai, tadzsik, kirgiz, grúz vagy éppen kínai és vietnámi árusok voltak. Sokan a szabályozás hírére elmentek. Az ország keleti felén egész kínai piacokat zártak már be, mert az árusok hazamentek (Mosvow Times, 2007 Jan. 31.). Mások, mint a mi üzbégeink, maradtak ezidáig. Lehet, hogy továbbra is itt lesznek.
A piaci árak emelkednek. Úgy látszik, a közvetítők egy részének kilépése nem oldja meg a drágaság problémáját. A konkurencia kiiktatása inkább további dráguláshoz vezet. Van ebben piaci logika. Az élelmiszer mindenkinek többe kerül, viszont az áremelkedés azokat érinti leginkább, akik az olcsó ipari termékeket is a bazárból vásárolják: a legszegényebbeket. Ez volna az állami (szociális) logika?
Mondják, azért drágulnak a dolgok, mert az idegenek még jobban megdrágítanak mindent most, hogy bajban vannak. Ez is logikus, nem?
Utolsó kommentek